Miközben várják a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését, Karsai Dániel öccse népszavazást kezdeményezett az eutanáziával kapcsolatban, mert a kormány hajthatatlan. A HVG-n november végén vitasorozat indult, amelyben jogászok, orvosok mellett Beer Miklós nyugalmazott püspök, Csányi Vilmos etológus, illetve Visky András és Tompa Andrea írók mondták el véleményüket.
A gyakorlatban elkerülhetetlenül létezik itthon az eutanázia, de a jogon kívüli szürkezónában, az orvosokra hagyva minden felelősséget – mondta a hvg360-nak Tóth Gábor Attila egyetemi oktató, alkotmányjogász, bioetikus. Ha lenne szándék a változtatásra, lehetne tanulni az úttörők kezdeti hibáiból. De hogyan lehet jól szabályozni a kérdést? Miért fontos a beteg önrendelkezési joga? Interjú.
Kapronczay Stefánia lett a Társaság a Szabadságjogokért új elnöke, három alapító tag pedig - Fridli Judit, Pelle Andrea, Tóth Gábor Attila - a továbbiakban nem vesz részt a szervezet munkájában.
A január 1-jén hatályba lépett alaptörvény érdemi konzultációk nélkül, "az ország egyik felének megalázásával" született, "a világtörténelem első alkotmánya, amelynek szerzőségét senki nem vállalja", holott csak az az alkotmány lehet sikeres, amelyet az egész politikai közösség támogat - mondta Majtényi László egykori adatvédelmi ombudsman azon a konferencián, amelyen több résztvevő is az új alkotmányt, az alaptörvényt bírálta.
A Hatvannégy Vármegye mozgalom „furfangos”, a gyülekezési törvényt kijátszó helyfoglalási akciója zavarba hozta a hatóságokat. Pedig a provokációra van jogállami megoldás – állítja Tóth Gábor Attila alkotmányjogász. A kecske meg a káposzta esete.
Magyarországon csupán egyetlen ember tudja biztosan, hogy ki lesz szeptembertől az Alkotmánybíróság elnöke, ez pedig Orbán Viktor. Ez sok mindent elárul arról, hogy milyen az új alkotmányos berendezkedés: durván egyoldalúvá válik az Alkotmánybíróság, nyilatkozta a hvg.hu-nak Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, egyetemi oktató, a szuverén.hu főszerkesztője.
Az alkotmány közvetetten az állampolgárok mindennapi életére is hatással van, főleg akkor, ha egy „életformát” is rájuk kényszerít, ahogy ezt a Fidesz-KDNP által megalkotott alaptörvény teszi. Tóth Gábor Attila alkotmányjogász segítségével sorra vettünk néhány olyan, az új alkotmányba beépített rendelkezést, amelyet előbb-utóbb mindenki a saját bőrén is érezni fog.
A rendszerváltás alkotmánya elérte az európai alapjogvédelem minimumszintjét, az új alaptörvény lejjebb süllyed. Az előbbi a nehéz esetek eldöntését a bíróságokra bízta, az utóbbi akadályozza a bírói jogfejlesztést. A Szuverén.hu friss cikkei közül az egyik a személyi szabadsághoz való jogot mutatja be a 89-90-es alkotmánytól az új alkotmányig.
A Fidesz alkotmánya szakrális alapokra helyezi a magyar államot, ami ellentétes a mostani alkotmány szellemiségével, és ellentmond a társadalmi pluralitás valóságának is – írja Tóth Gábor Attila a Szuverén.hu-n.
